Suttog� S�lyom

    �rny�k b�jik meg minden sarokban, ahogy fagyosan k�zeled�nk az �vtizedekkel ezel�tt lebomlott er�d�tm�ny fel�, mely egykor az Uchiha kl�n rejtekhelye volt. A rom ugyanolyan, semmit sem v�ltozott az �vek alatt. Pedig csak egyszer l�ttam, akkor, amikor az Uchiha kl�n k�t utols� lesz�rmazottja, Sasuke �s Itachi v�res p�rbajukat h�vj�k. Vagy h�vhatn�m �gy is, hogy bossz�.

    Mai napig eml�kszem arra az arcra, amikor kider�lt az igazs�g. A szenved�s k�nnyei, a tehetetlens�g, d�h, csal�dotts�g, elkeseredetts�g �rz�sei folytak le Uchiha Sasuke arc�n. Nagyon sajn�ltam �t. Eml�kszem a f�rfi mondat�ra, aki Uchiha Madar�nak mondta mag�t. Arra a mondatra, amit Sasuke osztott meg velem, amikor Madar�val besz�lt...

„...az ir�ntad �rzett szeretet��rt csak gy�l�letet kapott, m�gis mosollyal az arc�n t�vozott."

    �rdekes ember vagy, Itachi. �jabb bossz��ll�t h�vt�l ki �cs�db�l. Sasuke... el akarja puszt�tani Konoh�t. Tudom, hogy ez a c�lja �s nem csak a fels�bb vezet�s�get eltenni l�b al�l. De mi�rt titkolja el el�l�nk? Besz�lnem kell vele. Musz�j lesz.

    F�r�l f�ra ugr�ltunk a csonka erd�ben, egy hideg, t�li napon. A h� esett, a f�k csupasz �gait teljesen betemette, n�h�ny megrezd�l� �gr�l lepottyan� h� gyakran �llta utunkat - Suigetsu egyszer el is esett. Szerencs�tlen. Elfintorodva pillantottunk r� Sasuk�val, de � csak egy zavart f�lmosolyt k�ld�tt fel�nk. Meg�lltunk. Sasuke egyb�l r�m pillantott, hat�s�ra apr� p�r sz�k�tt az arcomra. Olyan m�shogy n�zett r�m. Tal�n m�giscsak besz�lnem k�ne vele? V�g�l is... sokat nem vesz�thetek. Vajon m�g a c�l, amit Konoha ellen tervez, meg van m�g benne?

   L�p�seink egyre esetlenebbek lettek a nagy h� miatt. N�h�nyszor rajta kaptam magam, amint szitkoz�dva kelek fel az �g h�feh�r aj�nd�k�b�l. (Egyszer-k�tszer a fi�kra is r�estem, de ezt siker�lt sz� n�lk�l hagyniuk, ugyanis javar�szt �n �lltam a legbiztosabban a h�ban, ha nem vessz�k Sasuk�t �s Juug�t, mert �k m�g mindig talpraesettebben mozognak a h�ban.) Mikor Juugo harmadj�ra, Sasuke pedig m�sodj�ra is elkapott, d�h�sen �lltam �s leporolva magamr�l a havat �s Suigetsut, vill�ml� szemekkel n�ztem r�.

    Azt hiszem, hogy szavak n�lk�l is meg�rtette, hogy mit akarok, �gy az �ta t�bbsz�r nem esett r�m �s nem csimpaszkodott bele teljesen „v�letlen�l" a hajamba. Egyszer szem�vegemet is elvesztettem, ez�rt torkom szakadt�b�l �v�lt�ttem csapatt�rsamnak, hogyha nem keresi meg, itt �s most kiny�rom (kaptam is egy j� fejmos�st �rte).

    �hes voltam, f�radt, torkom teljesen kisz�radt �s �tfagytak v�gtagjaim. A k�peny, ami magamon volt, nem ny�jtott el�g v�delmet, a t�li sz�l bef�jt ny�l�s�n, karjaimat libab�r�ss� var�zsolva. Remegtem, fogaim �sszekoccantak, de er�t gy�jt�ttem, hogy fussak tov�bb. Mellettem Suigetsu eg�sz j�l sz�rakozott. H�goly�kat gy�rtott �s azokat haj�totta el, �gy, mintha v�letlen�l ejtette volna el �ket. Ilyen j� hat�ssal lenne r� a hideg? Juugo �s Sasuke teljes fapof�val haladtak el�re, a k�lvil�got kiz�rva.

Sasuke hirtelen torpant meg, kis h�j�n neki is �tk�ztem, ellenben Suigetsuval, aki egyenesen nekiment, ezzel lel�kve Sasuk�t a fa�gr�l. Suigetsu egyenest a h�ban landolt, m�g Sasuke fejjel lefel� l�gott, talpa hozz� volt tapadva az �ghoz. Zseni�lis...
- Mi�rt �llt�l meg? - k�rdeztem.
- Biztos pihen�nk - hallatsz�dott Suigetsu tippel�se egy h�kupac al�l. Len�z�en pillantottam r�.
- Pihenni fogunk, de nem itt - mondta Sasuke m�ly hangj�n. Rem�ltem is, �n nem fogok fagyoskodni. Sasuke ism�t elindult, de ez�ttal nem ment�nk t�bbet 100 m�tern�l. Egy falu hat�r�t �rt�k el, ahol Sasuke elk�b�totta az �r�ket.

   A falu kihalt volt, legal�bbis az emberek a h�zukban �ltek, forr� te�jukat szorongatva, pokr�cok ezreibe csomagolva magukat. �n ezt tenn�m, nem szeretem a hideget, f�leg az ilyen hideget nem. De a h� gy�ny�r�. N�ha elk�pzelem a forr� cs�kot a h�es�sben �jszaka. Mindig m�s ker�lt abba a k�pbe. Persze olyanok, akiket csak fut�lag ismerhettem meg, egy-egy kiruccan�somkor, mikor m�g Orochimaru b�rt�n�t �riztem �s tartottam f�ken a rabokat. Sokkal jobb lenne az �letem, ha Suigetsu �s Juugo kimenn�nek a k�pb�l �s csak Sasuke meg �n lenn�k.

   Kisl�nyos mosoly sz�k�tt arcomra. Karin, Karin, Karin. Mikre nem gondolsz... Egy vend�gl�be t�rt�nk be, gondosan megh�z�dva az egyik sarokban. Sasuke egyb�l arc�ba h�zta csukly�j�t a biztons�g kedv��rt, semmi kedvem embereket �lni ahhoz, hogy biztons�gban tudjak meginni egy forr� k�v�t, vagy sak�t. Esetleg egy ramen is belef�r. Nem is tudom, most legsz�vesebben befaln�m az eg�sz konyh�t. Ujjaimmal d�r�mb�lve v�rtam a pinc�rt �s az �tlapot. M�r el�re felk�sz�ltem, nehogy Suigetsu leny�lja el�lem.

   P�r perc m�lva meg is �rkezett a pinc�rN�. Egy pinc�rn� jelent meg. Unottan tartotta a jegyzetf�zetet a kez�ben, keze a cs�p�j�n pihent, unottan b�m�szkodott a nagyvil�gba.
- Mit hozhatok? - k�rdezte.  
- Valami er�set - sz�ltam.
- Vizet. - Suigetsu sem v�ltozik.
- Shochu-t - mondta Juugo. Mi�ta iszik shochu-t? El kell ismernem, van �zl�se.
- Valami ihat�t - sz�lt Sasuke �s r�n�zett a pinc�rn�re, akinek egyb�l arc�ra fagyott az unott megjelen�s. Arca hirtelen pirosra v�ltott, de Sasuke nem indult neki - csak a po�n kedv��rt. A n� hirtelen elkezdett kapkodni �s pirulva hozz�tette.
- M�ris.
A kis...

    A n� gyorsan hozta ki a friss�t�ket, arc�n mosoly �lt �s ism�t el�hal�szta jegyzetf�zet�t. �gy l�tszik, hogy nem tudja, ki is Sasuke.
- Enni hozhatok valamit? - k�rdezte vigyorogva.
- Hogyne dr�g�m - udvarol Suigetsu. - A te f�zt�db�l k�rek.
Felvontam a szem�ld�k�m �s r�pillantottam a pinc�rn�re, aki �gy n�zett Suigetsura, mint a bolondra. Szimpatikus is lenne, ha nem lenne od�ig annyira Sasuk��rt.
- Ramen - mondtam ki sz�npadiasan.
- M�ris hozom - mosolyodott el kisl�nyosan. - �s az uraknak?
Sejtelmesen pillantott Sasuk�ra.
- Nekem is j� a ramen - sz�lt Juugo.
- �n nem k�rek semmit - mondta Sasuke.
- Biztos? Pedig nagyon finomakat ehetnek vend�geink - vette fel az aggodalmas kismama arcot a n�. Sasuke ellenben leintette, mire s�rt�d�tten elment, de r�kacsintott.

   Miut�n h�tat ford�tott, �gy tettem, mintha leh�nyn�m a ter�t�t.
- Borzalmas - ny�gtem. V�laszt nem kaptam. Suigetsu m�g mindig a l�ny ut�n n�zett, Juugo az asztal sark�nak egy let�r�tt szeglet�t vizsg�lgatta, m�g Sasuke minket n�zett. Mikor tal�lkozott tekintet�nk, vetett r�m egy sokatmond� pillant�st, m�g �n visszamosolyogtam. �rdekes vagy, Sasuke. Ak�rcsak a b�ty�d. A pinc�rn� lerakta el�nk az �telt, s mi egyb�l r�vetett�k magunkat.

    Ugyanebben a fogad�ban kerest�nk �jszak�ra sz�ll�st, s a tulaj egy kopott, molyr�gta �gyter�t�vel, p�kh�l�kkal felszerelt szob�ba dugott minket. K�t „francia�gynak" nevezett dolog volt a szob�ban �s egy �t�tt kopott szekr�ny. Itt se fogok t�bbet megsz�llni!
- Egyed�l alszom, ti nyomorogtok az �gyon - jelentettem ki hirtelen.
- Sz� sincs r�la, �n alszok egyed�l - akad�koskodott Suigetsu, mire lekevertem egyet neki. A fal vizes lett a feje j�volt�b�l, m�g �n d�h�sen villantottam meg szemeim szem�vegem m�g�l �s keret�t megfogva r�f�rmedtem a fi�ra.
- �n alszok egyed�l, nincs vita! - ki�ltottam.
- Akkor aludj Sasuk�val, biztos vele akarsz - vigyorodott el Suigetsu. Elv�r�s�dtem �s megragadtam szem�vegem keret�t, s feljebb toltam.
- E-ez nem i-igaz! - mondtam dadogva, de kiab�lva. Sosem hoztak m�g ilyen zavarba. Megint �t�ttem, csakhogy elrejtsem azt a b�rgy� vigyor�t.
- Rendben, Karin velem alszik - hallottam Sasuke hangj�t. Elv�r�s�dtem. Egy �gyban? Vele?

*

   Kint �ltem az ablakban �s n�ztem a t�jat. M�g�ttem a h�rom fi� szuszogott, illetve csak kett�, Suigetsu�k �gya hull�mzott a fi� horkol�s�t�l. Juugo b�k�sen aludt mellette, s Sasuk�ra n�ztem. Olyan aranyos, amikor alszik. Most legsz�vesebben odamenn�k hozz� �s �t�leln�m. Megr�ztam a fejem, elhessegetve a gondolatokat a fejemb�l.

- Karin, ne b�mulj! - hallottam Sasuke m�ly hangj�t. Te j� isten, honnan tudta? �lmosan nyitotta ki koromfekete szemeit �s r�m n�zett.
- Nem kellemes mellettem aludni? - Erre mit v�laszoljak?
- Csak leveg�zni akartam - mondtam halkan �s visszafordultam a Hold fel�. Hallottam, hogy Sasuke kim�szik az �gyb�l �s letelepszik mell�m. Egy nadr�g volt rajta, semmi t�bb. Izmos mellkas�t megvil�g�totta a Hold f�nye. Gy�ny�r� volt.

    Sasuke minden bizonnyal �szrevehette, hogy b�mulom, �gy most perverz mosolyt villantott el�. �rdekes, m�g sosem l�ttam �gy mosolyogni, de be kell, hogy valljam, nagyon j�l �ll neki. A Holdra n�zett �s �n k�vettem tekintet�t.
- Telihold volt akkor - motyogta. R�n�ztem.
- Mikor? - k�rdeztem.
- Amikor Itachi lem�sz�rolta a kl�nt - felelte Sasuke, s �n hagytam, hagy mes�ljen. Legal�bb ki�nti valakinek a sz�v�t.
- Akarsz r�la besz�lni? - Nem v�laszolt �s �n csal�dottan hajtottam le a fejemet.
- Az Akad�mi�r�l tartottam haza. - Feleltem a fejem, � m�g mindig a Holdat n�zte. - �reztem, hogy az az �jszaka m�s. Minden v�rben �szott az Uchih�kn�l. Kunai-ok �lltak ki a c�merekb�l, tudtam, hogy valami nagyon rossz t�rt�nhetett. De nem tudtam, mi volt az. Futottam haza, rem�lve, hogy sz�leim m�g �lnek, ugyanis az utca hull�kkal volt tele. Nem s�rtam. A h�zunk �res volt, senkit nem l�ttam. Se any�mat, se ap�mat, se Itachit. Abban a szob�ban tal�ltam r�juk, ahol egyszer ap�m leszidta Itachit, ami�rt nem v�gzi j�l a munk�j�t. M�r tudom, mir�l volt sz�. Az Uchih�k puccsot terveztek �s Itachi egy k�m volt. Kett�s �gyn�k.

    Megr�misztette szavai.
- De volt egy m�sik feladata, amivel Konoha fels�bb vezet�s�ge b�zta meg. Az volt, hogy puszt�tsa el az eg�sz Uchiha kl�nt, egyt�l egyig. Nem lettem volna Itachi hely�ben. Madara seg�tett neki, azzal a felt�tellel, hogy bossz�t �llhat az Uchih�kon, ha seg�t neki. � is bossz��ll�. Mindenkit meg�lt Itachi, kiv�ve engem. Madara azt mondta, hogy engem nem tudott meg�lni, t�ls�gosan is szeretett ahhoz, hogy kiontsa sz�nalmas kis �letemet. Mindent titkolt el�lem. Mindent, csak az�rt, hogy az �n l�baimn�l halhasson meg. Az ir�ntam �rzett szeretet��rt csak gy�l�letet kapott. M�r tudom, milyen ostoba voltam.
- Mi�rt nem kezdesz �j �letet? - k�rdeztem halkan. - Pr�b�ld meg elfelejteni Itachit - b�r tudom, hogy az nem fog menni- �s Konoh�t. Nem fogod tudni egymagadban elpuszt�tani.
- Az�rt vagytok ti - n�zett r�m. El�nt�tt a d�h.
- K�s�rleti ny�lnak haszn�lsz minket? Azok ut�n, hogy v�gig melletted �lltunk? - sziszegtem.
- Nem.

   J� volt itt vele �lni. De nem �rtettem szavait. Mes�j�n�l csorogtak k�nnyeim, el sem hiszem, hogy minden hi�ba volt. Megsimogattam karj�t.
- K�sz�n�m Karin - mondta �s �t�lelt. Abban a pillanatban el�nt�tt a forr�s�g. T�tov�zva �leltem vissza, a sokk hat�sa alatt, hogy Sasuk�nak m�giscsak vannak �rz�sei, m�g ha fel�m nem is szerelemmel tekint. B�r lehet, nem tudom. Fejemet belef�rtam mellkas�ba �s �gy �lt�nk a hideg ablakp�rk�nyon, n�zve a Holdat, szorosan simulva egym�s karjaiba, a h�es�sben.


FORR�S: http://anime-fanfiction.animehq.hu/fanfiction/viewstory.php?sid=9728&chapter=1